Mimézis és idealizálás

Az utánzás (μίμησις/mimészisz) arisztotelészi koncepciója eredendően nemcsak a szépművészetekre, hanem mindenféle alkotó emberi tevékenységre kiterjed. „A művészet [tekhné] a természet utánzása” tételmondat nem is a Poétikában szerepel, hanem olyan természettudományos munkáiban, mint a Természet vagy a Meteorológia – utóbbiban például a főzés és sütés folyamataira vonatkoztatva (4.3, 381b6) –, vagy A világrendről című pszeudo-arisztotelészi kozmológiai-teleológiai értekezés (5, 396b12, vö. Coughlin 2024. 126–127). Innen nézve válik hangsúlyossá, hogy a Poétika egy sor nevesített művészetben az utánzás tárgyát az ember lelki életének aspektusaira, az emberi természetre szűkíti le: