András Mohos, Albert Varga, Mária Markó-Kucsera, László Kalabay, Péter Torzsa
tlooto Summary
Hungarian medical students' attitudes and motivations towards a career in family medicine are investigated.
Abstract
Az erôs alapellátás a hatékony egészségügyi ellátó rendszer egyik alappillére, mérhetô egészség nyere séget eredményez a társadalom számára [1, 2]. Fenn tartása megfelelô számú és képzettségû humán erô forrást igényel, melynek biztosítása hazánkban és világszerte is komoly kihívás. A magyar egészségügy égetô problémája a családorvosi praxisok kiürese dése, a betöltetlen praxisok nagy száma. Ebben szere pet játszik a családorvosok „elöregedése”, külföldi munkavállalása, a családorvosi pálya elhagyása. Míg az aktív családorvosok száma 6,6%-kal csökkent az ezredforduló és 2015 között, az egy családorvos által ellátott éves betegszám átlagosan negyedével nôtt [3]. A családorvosok jelentôs része 60 év feletti (38%), a 40 év alatti orvosok aránya rendkívül ala csony (17%). 2018. augusztus 1-jei adatok szerint 341 betöltetlen családorvosi praxis van Magyarországon. Ez az összes praxis több, mint 5%-a [4]. A humánerôforrás-krízist jelenleg nem képesek megoldani a családorvosi képzésbe újonnan belépô kollégák. Egyre nehezebb a Családorvosi Tanszékek valamennyi rezidensi helyének betöltése, jelentôs részük betöltetlen marad. A családorvosi rendszer fenntartásához, kellô utánpótlás biztosításához kulcs kérdés a figyelemfelkeltés és a hallgatók motiváció jának erôsítése már a graduális képzés során. Világ szerte számos tanulmány vizsgálta a hallgatói pálya vá lasztást befolyásoló tényezôket [5], azonban jelen leg nem rendelkezünk pontos képpel a hallgatók pálya választási motivációiról, döntési mechanizmu sairól. A vizsgálat célja az orvostanhallgatók családorvosi hivatással kapcsolatos ismereteinek felmérése, pálya választási motivációik elemzése, a pályaválasztást be fo lyásoló tényezôk azonosítása. Hipotéziseink: 1. Kevés orvostanhallgató érdeklôdik a család orvosi pálya mint karrierlehetôség iránt. 2. A hallgatók kevés információval rendelkeznek a családorvosi hivatással kapcsolatban. 3. A családorvoslásnak kicsi a presztízse az orvos tanhallgatók körében. 4. Megfelelô információátadással a családorvosi pálya presztízse és vonzereje növelhetô. A vizsgálat megállapításai a családorvostan szak vizs gával végezhetô felnôtt családorvosi praxisbeli, illetve gyermek és felnôtt ellátással is foglalkozó, ve gyes praxisbeli tevékenységre vonatkoznak. A gyer mek csa ládorvostan nem képezte részét a vizs gá latnak.
Citation format
MOHOS, András, et al. A családorvoslás mint karrier. orvostanhallgatók pályaválasztással kapcsolatos vélekedései és motivációi. Lege Artis Medicinae, 2019.